Folytassuk akkor a párizsi magyar filmfesztivál kínálatának böngészését a nagyjátékfilmekkel. Bár magyar filmnézők számára nem sok ismeretlen akadhat köztük, azért vegyük sorra őket:
A Csend és kiáltás Jancsó Miklós rendezésében készült fekete-fehér játékfilm, 1967-ből. Cselekménye 1919. után játszódik, egy alföldi tanyán, ahol egy volt vöröskatonát rejtegetnek. A film a csendőrök visszaéléseit, és a környék embereinek rettegését, bizonytalanságát, megalázottságát mutatja be. Kritika olvasható itt.
A Tűzoltó utca 25. Szabó István 1973-as filmje egy bérház elbontásáról. A még éjszaka sem szünetelő munka megzavarja környéken lakók nyugalmát, s szürreális álmaikban újra élik életüket, történelmünket. Újra átélik az üldöztetést, a háborúkat, a nélkülözéseket. Tanulmány a filmről itt.
A tanúról talán ennyi is elég: Pelikán József gátőr, börtönből ki, börtönbe be, fekete autó, narancstermelés, ja, és „a helyzet fokozódik”. Bacsó Péter 1969-es nagysikerű filmszatírája. Tanulmány olvasható itt.
A Fehér tenyér Hajdu Szabolcs életrajzi drámája, mely a tornászvilág, az élsport nehézségeit, gyötrelmeit mutatja be. A 2006-os Magyar Filmszemléről hat díjat hozott el. Interjú a rendezővel itt. Kritika itt és itt.
A Moszkva tér Török Ferenc (az Overnight rendezője) 2001-ben forgatott filmje. A nyolcvanas évek végén játszódik, két korszak határán. Hiteles ábrázolat az akkori tizennyolc évesek (a filmben az épp „tizennyolcadikszülinapos” Petya és haverjai) rendszerváltó évéről, a rendező személyes élményei alapján. Kritika itt, itt és itt.
A Kontroll (Antal Nimród) a Wikipedia szerint meghatározhatatlan műfajú film. Nevezhető krimi-akció-thrillernek, mások vígjátéknak vagy társadalomszatírának. A film a mese és a valóság speciális keveréke, az utazók és a jegyellenőrök, de legtöbbször komikus viszonyáról. A filmről olvashatunk itt és itt, interjú a rendezővel itt.
Az élet vendége Körösi Csoma Sándor élet- és lélekútját mutatja be. Szemző Tibor, a film rendezője, maga is járt abban a himalájai faluban, ahol Csoma élt és tanult éveken át. Kritika itt.
A hét nyolcadik napja, Elek Judit tragikomédiája. Az egykori primadonna, Szendrőy Hanna drámáját mutatja be: lakásmaffia, hajléktalanság, majd egy új szerelem reménye. Kritika olvasható itt és itt.
Ezekkel a filmekkel szolgált tehát a párizsi vetítéssorozat. A listát elnézve, a nézőknek nem volt okuk panaszkodni a színvonalra. :)
Forrás: Filmhu, Port.hu, Wikipedia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése