2007. november 11., vasárnap

Bogdán Árpád

November 4-én ért véget a genfi Cinema Tout Ecran audiovizuális fesztivál, melyen a legjobb rendezőt illető díjat Bogdán Árpád nyerte el Boldog új élet [IMDB] című filmjével.
A szép eredmény kapcsán nézzünk kicsit utána, mit lehet tudni a tehetséges rendezőről.

Bogdán Árpád 1976. június 13-án született, Nagykanizsán. Kétévesen állami gondozásba került, és 24 éves koráig a Balatonberényi Nevelőotthonban nevelkedett. 1991-től három éven keresztül elektrotechnikát tanult, de iskoláját nem fejezte be, hanem a budapesti Arany János Színistúdió növendéke lett. Később beiratkozott a Wesley János Lelkészképző Főiskolára szociális munkás szakra, jelenleg Pécsett romológia-pedagógia szakos hallgató.

Bogdán Árpád a színház mellett írással is foglalkozik, de verseiből csak nagyon keveset publikál. Saját bevallása szerint nem ír sokat, „eltűnt belőle a locsogó kamasz hevület”. Inkább kevés számú, de sűrű, tömör, tartalmas írásokban fejezi ki magát.

A színházon és az íráson kívül festészettel is foglalkozik, művészetét így jellemzi: „Ha valahova sorolhatnám magam, az egyértelműen a naiv kategória lenne. Elsősorban a színek és formák mögött megbújó érzelmek kifejezése és a vonalas ábrázolásban megmutatkozó lehetőségek izgatnak. Ha egy tekintetbe bele tudok csempészni egy kis szomorúságot, akkor már úgy érzem többet értem el, mint a realisztikus ábrázolás görcsösségével.” (romaweb.hu)

2002-ben a Stúdió K-ban elindította nagysikerű József Attila-estjét, melynek ő maga volt a dramaturgja, rendezője és főszereplője. Egy monodrámát vitt színre, mely József Attila utolsó hónapjainak egyetlen mozzanatára koncentrál: a Flórával való kapcsolatára. Ezt versekkel, prózákkal, tanulmányokkal és Flórával való levelezéseinek felhasználásával tette élővé úgy, hogy közben archív, állami gondozottakról készült filmrészleteket illetve direkt erre a célra készített képsorokat vetített. Az előadás így olyan volt, „mintha a költő tarkójához egy filmvetítőt csatlakoztattak volna”, és a vásznon megjelentek a gondolatai, hallucinációi, Flóra iránti vágyai, félelmei és a város, amiben élt. A háttérben vetített film Győri Márk operatőrhallgató segítségével készült el. (Az estről bővebben olvashatunk itt.)

A József Attila-est új lehetőségeket nyitott számára: hozzáfogott megírni élete első forgatókönyvét. Két rövidfilm után megszületett első mozifilmje, a Boldog új élet, melynek forgatókönyvírója és rendezője is egyben. Bár a film nagyrészt saját tapasztalataira, élményeire épül, Bogdán szerint mégsem tekinthető önéletrajzi filmnek.

Az film 2007 februárjában elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb első rendezőjének járó Simó Sándor-díjat, később pedig a berlini filmfesztiválon elismerő oklevelet kapott. A film azóta számos fesztiválon szerepelt, többek között Karlovy Vary, Galway, Rio de Janeiro, Reykjavik, Varsó és Sevilla nemzetközi seregszemléin. Majd novemberben a genfi Cinema Tout Ecran audiovizuális fesztiválon jutalmazták a legjobb rendezőnek járó Reflet d’Or díjjal.
A filmet a magyar mozikban december 6-tól vetítik.

A Boldog új élet rövid ismertetője a Port.hu-ról:

Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria disztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Vágyai az irreális és a vegetatív célok közt ingáznak. A valakihez tartozás vágya nagyon erősen él benne, annak türelmes kialakítása azonban nehézséget okoz neki. Kevés barátja van akik megértenek valamit az ő kósza létezéséből. Egy napon volt utógondozójától kap egy különleges ajándékot. Megkapja azt a dossziét, ami a gyerekkort feldolgozó aktákat tartalmazza. Ezek a dokumentumok talán reményt adhatnak ahhoz, hogy újraértelmezhesse saját, gyerekkorában félbemaradt életét.

Kritikák a filmről: Filmszemle, Népszabadság, Port.hu, Filmtekercs.
Interjú
Bogdán Árpáddal a film kapcsán itt.


Források:
Filmhu
Filmunió
Népszabadság

Port.hu
Romaweb

1 megjegyzés:

szabó géza írta...

SZIA .ÉN SZABÓ GÉZA VAGYOK ,ÉS 1985-TŐL 87-IG ÉLTEM A BAL.BERÉNYI NEV. OTTHONBAN. SZERETNÉK SEGITSÉGET KÉRNI HA TUDNÁL,HONNAN TUDNÉK KÉPEKET ESETLEG BÁRMILYEN ANYAGOT MEGTEKINTENI ERRŐL AZ IDŐSZAKRÓL. SEGITSÉGEDET ELŐRE IS KÖSZÖNÖM .ÜDV.SZABÓ GÉZA